Itt a vége: Mészáros Lőrincéknek ki kell adniuk, mire költötték a tao-milliárdokat Felcsúton

  • Magyar Krisztián
  • 2017. február 10.

Kis-Magyarország

Fontos pert nyert a DK, jogerős ítélet született.

Még nyár végén kötelezte arra a Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú ítéletében a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki azoknak a beruházásoknak, megbízásoknak a szerződéseit, amelyeket a klubhoz beérkezett társasági adókedvezményből finanszíroztak.

Ezért lett a per

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát üzemeltető alapítványt a DK-s országgyűlési képviselő, Varju László perelte be több mint egy éve. Ő arra lett volna kíváncsi, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a között kapott tao-támogatásokat mire költötte a sportegyesület. Az ellenzéki politikus kikérte a felhasználás során kötött szerződéseket, de választ sem kapott az akadémiától, ezután fordult a bírósághoz.

Azt már akkor lehetett tudni, hogy lesz folytatása az ügynek, hiszen az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított és Mészáros Lőrinc vezette akadémiát fenntartó alapítvány fellebbezett. Ám egy most csütörtökön született friss határozatban úgy döntött a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a tao-forrásból a kért időszakban finanszírozott felcsúti megbízások részletei nyilvánosak.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki határozatában meghagyta az elsőfokú törvényszék ítéletét, azaz ki kell adnia a szerződéseket az akadémiának. Az indokolásban történt azonban egy lényeges változás: az ítélőtábla szerint nem teljesen azért nyilvánosak a szerződések, amiért azt az elsőfokon eljáró bíróság gondolta. A Fővárosi Ítélőtábla szerint ugyanis azért kell megmutatni a szerződéseket, mert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el, és ezt még az alapító okiratában is lefektette. (Az ítélőtábla úgy véli, hogy az elsőfokú érvelés nem volt helyes, miszerint a társasági adókedvezményből a klubokhoz befolyt összeg közpénz lenne. Az FÍ álláspontja lényegében ugyanaz volt, mint a kormány által nemrég hangoztatott érvek, miszerint a vállalkozások által felajánlott összegek nem folytak be az államháztartásba, így azok nem minősülnek közpénznek.)

false

 

Fotó: MTI

A jogerős határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül Mészáros Lőrincéknek ki kell adniuk rengeteg szerződést. Ezekből kiderülhet, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban kiket bíztak meg pályaépítésekkel, de a legapróbb szolgáltatásokra vonatkozó dokumentumokat is ki kell adniuk, ha azokat a társasági adókedvezményekből befolyó összegből finanszírozták. Pontos összeget nehéz mondani, de a kiperelt szerződések összértéke akár az 5-6 milliárdot is túllépheti. Ebből pedig már egy általános kép kirajzolódhat majd arról, hogy miként is bánt a könnyen jött tao-pénzekkel az Orbán Viktor által alapított akadémia, amely eddig összesen 14 milliárd forintnyi tao-felajánlásnak örülhetett.

Szemben a kormánnyal

A törvényszék őszi elsőfokú ítélete nem csupán azért volt fontos, mert már akkor komoly esély mutatkozott arra, hogy kiderülhet, mire is mennek el a tao-milliárdok Felcsúton, és hogy kikkel építtetnek, kikkel szerződnek egy-egy feladatra – a végzésben olvasható érvelés is nagyon fontos volt. A dokumentumban egyebek közt szerepelt: téves az a megközelítés, hogy azért is lehet titkos a tao-pénzek forrása és azok pontos felhasználása, mert a sportegyesülethez a vállalkozások által átutalt adókedvezmény nem közpénz, hiszen azok nem kerülnek be az államkasszába. A kormány álláspontjával teljesen ellentétes indoklás szerint ezek a pénzek tényleg nem kerülnek be az államkasszába, de ettől még a tao-felajánlások közpénznek minősülnek. Az elsőfokú írásos végzésben ez volt olvasható: „(…) juttatott támogatás közpénz, és az annak a felhasználására vonatkozó adatokat az alperes kiadni köteles.”

A Székesfehérvári Törvényszék ítélete még azelőtt született, hogy októberben az Országgyűlés megszavazta a tao-pénzek adótitokká minősítését. Az időzítés miatt kissé gyanús volt a törvénymódosítás, hiszen a felcsúti akadémia ellen kezdeményezett eljárás elsőfokú ítéletén kívül kiderült, hogy a Transparency International is több pert indított azért, hogy megismerhessük, mire mennek el a hazai kluboknál a társasági adókedvezményekből befolyt bődületes összegek. A kormány az adótitokká minősítés során hangoztatott érveléséből ugyanaz volt kiolvasható, mint a felcsúti egyesületéből: a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek.

 

Úgy tudjuk, a felcsúti klubbal kapcsolatos elsőfokú ítéleten felbuzdulva a DK több tucat adatigénylést nyújtott be sportegyesületekhez, hogy azoktól is kikérje a tao-pénzes szerződéseket. A kontraktusokat azonban a DK nem kapta meg, így elkezdték az adatigénylések

bírósági szakaszait, több tárgyalásukat is kitűzte már az illetékes bíróság. Van miben kutakodni, hiszen a társasági adókedvezmények kapcsán rengeteg pénzről van szó, becslések szerint 300 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amely idáig a sport- és (egy kevés) a kulturális egyesületekhez vándorolhatott úgy, hogy a kluboknak szinte semmilyen kötelezettségük nincs a nyilvánosság felé.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.